![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHmxcO4MBwpkCF5Sf5Cfp0i4_AtwS8LEsrS-UOqWJcXKY1NGTL_rcUUESCr7ZVKEP9lXrKTeyYgtqC02QAosH5bD3OhNg0C_LaIQ_1rOEfkVNpTKkLjF4y2zoUNVfsu39RxkUnTK2tw3g/s200/1249519971410_f.jpg)
Jazmin: Nem mondhatod el Luznak! Elárulnál?
Mar: Te árultál el minket, mikor egy vaddal voltál!
Jazmin: Fogd be!
Mar: Nem fogom be, őrült vagy, megszállottja egy vadnak!
Jazmin: Ah, mert te nem, ugye? Én megcsókoltam egy vadat, nem én sétálok velük és rajzolok vadakat, mint te.
Azt hiszed, hogy nem láttalak? Te ilyeneket mondassz nekem, pedig te is imádod ezt a vad Thiago-t.
Mar: Utálom őt! Ez a beteg ölte meg a szüleimet és most Simon is miatta haldoklik... hogy mondhatod azt, hogy imádom.
Jazmin: Ahelyett, hogy ilyen vagy velem, meghallgathatnád, hogy mit érzek.
Mar: Mit érzel?
Jazmin: Mikor megcsókoltam, rettenetes félelmet éreztem, pánikot!
Mar: Ez természetes!
Jazmin: De azt is éreztem, hogy ilyen még soha nem volt az életemben.
Mar: Ah, ne...ez rosszabb, mint gondoltam...már úgy beszélsz, mint egy vad. "Mint én?"
Jazmin: Mar... olyan vagyok,mint egy parfüm egy hibás üvegben, mint egy főzőlap a fagyasztóban.
Mar: Teljesen rossz helyen?
Jazmin: Nem...amit mondani akarok az...Nézd ezt a helyet, nézz rám, ránk... minden isteni, kifogástalan, hűvös.
Istennők vagyünk, kifogástalanok, hűvösek.
De én... belül érzem a tüzet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése